Miron-Vilidár Vivien

Miron-Vilidár Vivien vagyok, családunkban a harmadik generáció tagja, aki fotóapparátust ragadt. Mégis nehezen érkeztem meg a fotográfiához: eleinte filmkészítéssel foglalkoztam, a Transindexen is jelentek meg mikro-riport filmjeim. A nagyapámról készített államvizsga filmem bemutatását követően, fotó negatívok digitalizálásával foglalkoztam a Minerva fotóarchívum munkatársaként. Első mesterképzésem témájául a halált, mint társadalmi tabut választottam és kutattam, valamint a budapesti Korányi korház Hospice részlegén önkénteskedtem néhány hónapig. Kanyargós út vezetett a vizuális kommunikáció ösvényein, amelynek minden kanyarából tanultam. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mester szakját 2017-ben kezdtem. 2019 márciusában Japánba költöztem, hogy 6 hónapos szakmai gyakorlatot folytassak Kiotó városában a Design Lab nevű intézményben. Japánban tett szakmai gyakorlatom nagyban meghatározza készülő diplomamunkám témáját és fotográfiai stílusát.

Fotográfusként az érdekel, mi zajlik odabent, főleg nagyon mélyen és odakint, a látszaton túl. A tapasztalatokat rögzíteni, hogy közvetítve legyenek. Tabukat feloldani. A valóságra rámutatni. Minden a személyes indítatásból ered és a külső impulzusok ráerősítenek. A véletlenek jókor jönnek. A figyelmem mintha kiélesedne a témára, érzékenyülne, csak ezt látom és ezt hallom, ez ragadja meg tekintetemet, más alig. Olyan ez, mint egy másik valóság, egy sokkal koncentráltabb. S ez a valóság olyan szükségessé válik, mint a levegő.

 

Beszámoló